Bajban vagyok a címekkel

Két regény fordításán dolgozom párhuzamosan, és bajban vagyok a címeikkel.

Munkacíme mind a kettőnek van (a kiadói hagyományokat figyelembe véve így néznek ki: Eredeti [angol] cím – Magyar munkacím, és ez a forma maradni is fog), de az angol nyelv tömörítő, jelentéssűrítő képessége miatt a magyar cím, ha pontosan fordítanám az eredetit, önmagában is elég terjedelmes lenne. Így, az eredeti címmel együtt pedig egy fél regény. Pedig fontos, hogy kiférjen a borítóra 😀

Úgyhogy kénytelen leszek kihagyni belőlük valamit. Például egy jelzőt, vagy egyszerűsíteni a szerkezetükön. Szerencsére munkacímekről van szó, így van még egy-másfél hónapom arra, hogy felgyúljon a fejemben a villanykörte – de egyelőre elakadtam az eredeti változatoknál. Remélem, leadás előtt homlokon csókol a múzsa.

Nektek fontos a cím? Számít a könyv kiválasztásánál? Van olyan cím, ami különösen megfogott titeket? Írjátok meg kommentben!

Oszd meg a bejegyzést:

Kapcsolódó bejegyzések

aznapi

AZNAPI

Gruber Attila negyvenöt éves budapesti segédszínész szertartásos rend szerint élt. Minden nap korán kelt, sós vízzel gargarizált, és megevett két

Tovább olvasom

Iratkozz fel a hírlevélre!